Van aki szegény, de jól él, mert a szíve mélyén gazdag,
nem az az érték mit pénzért, bármilyen senki kaphat.
Lehet koldus, de érzi, azt, mit a felső réteg soha,
hogy mit takar egy barát, őszintén segítő mosolya.

Nincs befolyása, nem alakít és nem parancsol senkinek,
de nincs is gőg a szavában, szívéhez szól bárkinek.
Nem vakul el akkor, ha gazdagság fénye ragyog,
mert mit ér a pénz ha szíve üres, kopott, elhagyott?

Mit ér a szó mi nem szívből szól, érdek húzza ki ajkakból?
Mit ér a tett ha nem másrol szól, pénz utáni sóvárgásról?
És mi lehet a szerelem, ha nem látunk a haszontól,
ki tudja szívünk megérintni, az eléhúzott falaktól!?