Farkasok közé vetettetek.
Befogadtak, felneveltek.
Testvérekre találtam,
kik megértették fájdalmam.
Talpra fogunk állni, ti meg futhattok.
Miénk a győzelem, csak várjatok, csak várjatok.
Megnyomorítottátok árva lelkem,
ellenségeitek barátja lettem.
Rabláncra vertetek, de nem félünk,
mert még ma álnok szemtekbe nézünk.
Még ha el is folyik utolsó csepp vérünk,
mi leszünk azok, kik felettetek ítélünk.
|