Meleg a levegő, csendes az éj,
megtelt a temető, fekete a vér.
Simogat a szél, üvölt a templom,
valaki beszél, dübörgő hangon.
Hívogat a vég, a torkomnál rángat.
Veled vagyok még, ha tartod a hátad.
Langyos a levegő, zavaros az éj,
Fekete a felhő, fújja a szél.
Rángat a vihar, suttog a templom,
beszélni próbál, emberi hangon.
Üldöz a vég, kemény az élet.
Itt vagyok még, de elszakít tőled.
Hideg a levegő, üvölt az éj,
eltemet a jövő, fertőz a vér.
Megöl a vihar, hallgat a templom,
nem szól, nincs zaj, mégis hallom.
Elragad a vég, rám a halál vár.
Nem vagyok itt rég, nem is látlak már.
|